Silenosként ismernek. És erről elsősorban a görögök tehetnek. Összehordtak rólam sok jót és sok-sok rosszat. Persze olyan is volt, amit később hol rossznak, hol kifejezetten jónak tartottak. Ez van. Tempora és mores kéz a kézben - ezt tudjuk. Mindenesetre a szórakozáshoz értek. (Az értékítéletet másokra hagyom.) Tisztában vagyok a rafinériákkal, s a lelki folyamatokkal is. A hatás teljes természetrajza a birtokomban van. Hja, még Dionüszosz is tőlem lesett el pár dolgot. De akkor még csak kis szöszi volt. Így is becézték... Igaz, ez régen volt.
Most mindenesetre 2008 végén ismét felkértek, hogy nevemmel s szellememmel súlyt adjak annak, amit mindig is oly súlytalannak képzeltek: az igaz szórakoztatásnak. Pedig az művészet. Techné. Ars. (Mellesleg delectandi.)
Hogy aztán majd éppen ebben a korban figyelnek az orrukat a plafonon húzók a tíz-húsz évvel korábbi gondolataikra... Nos, rajtam nem múlik.
Én itt ülök és mosolygok, mintha mindent értenék. De azért néha elmondom, mi az, amit talán belőlem nem ért e kor (sem). Meg majd büszkélkedem serényen.
Kövess engem!
Na jó, csak vicceltem:
Tarts velem!
2010.10.11.
15:28
Írta: Silenos Kiadó
Tarts velem!
Szólj hozzá!
Címkék: editorial
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://silenosblog.blog.hu/api/trackback/id/tr164786600
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.